Messiások
2009. augusztus 13. - december 31., Debrecen, Modem
Muszáj leírnom. Elmentünk csütörtökön a sulitól, megnéztük és még most sem tudtam teljesen feldolgozni azt a rengeteg dolgot amit ott láttam. Amikor ott voltam nem is tudom mit éreztem mikor végignéztem. Volt egyszerűen csodálatostól az elképesztően undorítóig minden. Valaki szerint ez is művészet, csak nem szép. Én talán úgy fogalmaznám meg a látottakat, hogy számomra értelmetlen dolgokat elkövető emberekről videó, mellyel a művészek megbotránkoztatást szeretettek volna kelteni. Sikerült nekik. Nem mindennapi látvány ahogy szexuális aktus közben az emberek vérrel locsolják magukat és állati belsőségeket kennek egymásra, olykor “dugják” fel a hölgynek.Nem értem ezt az 1970-es években Alice Nitsch, hogy akarta megértetni az emberekkel, vagy elfogadtatni, amikor most 2009-ben is elég nagy port kavarnak még a munkái, főleg, hogy 12-es karika volt kirakva. Érdekes volt egyébént itt figyelni az emberek reakcióját a szobában és érdekes, hogy ez a terem ami nem volt olyan nagy és “érdekes” volt, talán itt töltötték az emberek a legtöbb időt, én is, egyszerűen lefagytam, hogy ilyen van?Ez művészet?Ezzel mit akar kifejezni?És vegyes érzelmekkel mentem tovább, ahol ezután láttunk August Brustól is “munkákat”, aki sokkal tovább ment, saját nyílt színi performanszain borotvával vagdosta magát és saját testnedvében hempergett, levizelte borotvával ejtett sebeit. Ezek után igazi megkönnyebbülés volt Rudolf Serrano halott emberekről készült, óriásra nagyított képei. Volt halálra égett ember, megfulladt férfi… Ebben a teremben volt még a ma élő legdrágább női művész, Marlene Dumas pár művével.Voltak még formaldehidben lévő belső szervek és agy például. Láthattuk ahogy Sigali Langhau egy tengerparton, szögesdróttal hullahoppkarikázik, ahogy egy másik nő pengével egy jelet vág a hasára. Andy Warhol, Alvás című szobája ahol volt egy ágy és egy nagy kivetítőn nézhettük ahogy egy embert alvás közben felboncolnak azt hiszem “inkább kimentem, nem láttam”. Szóval vegyes érzelmek, mert volt rengeteg híres kiállító gyönyörű munka, festmények, plasztikák, szobrok amiért érdemes volt elmenni. Volt Dali, Picasso, Csontváry, Kokoschka, Munkácsy, Moholy-Nagy és sokan mások. Remek kiállítás volt egyébként, mondanivalóban gazdag, csak azt hiszem kell egy bizonyos idegállapot, hogy pár dolgot el lehessen viselni… Ajánlom mindenkinek, hogy aki teheti menjen nézze meg és alkossa meg saját véleményét, mert nagyon merész és érdekes tárlat 1300 négyzetméteren. 130 művésztől több, mint 200 munka, melyek több mint 14 országból érkeztek most ide Debrecenbe, mely a következő csoportokra épül: Miféle test adatott nekünk?, A halott ember, A történelem ígérete, A megváltás keresztje…
